Furmint Alapok

A furmintot a világon valószínűleg mindenki ismeri, sőt kóstolta is már, talán épp nem is tudja, hogy furmintot ivott. Merthogy a tokaji aszú évszázadokkal ezelőtt és ma is főként/részben ebből a fajtából készül, melyet valaha Európa-szerte királyok, cárok, fejedelmek, pápák kortyoltak elismeréssel. Hajdan is luxuscikk volt, diplomáciai eszköz, a Rákócziak fénykorában a fejedelmi birtok ékköve.
Pár évtizede a magyar fajta históriájában új fejezetet nyitottak a hazai borászok: önállóan, száraz borként, sőt pezsgőként is itt van velünk a borlapokon, üzletekben, fesztiválokon, kedvenc szórakozóhelyünkön. De mit is kell tudnunk a furmintról? Hogy senki ne maradjon le semmilyen inforól: íme itt van, egy helyen minden, pár kattintásra bárkitől.


Erdőbénye

 

Növényrendszertana

 

Eredete

 
Régóta vitatott, számos elmélettel találkozunk (Dél-Itália, a mai Horvátország, de a Szerbia területén elterülő Szerémség és Magyarország is szerepel a jelöltek listáján). A legvalószínűbb részletes eredettörténetét ld. A Furmint-sztori menü alatt!

 

A név

 
Egyes nyelvészek úgy tartják a „furmint” francia eredetű szó, a latin frumentum szóból származhat, amely „gabonát” jelent. Ez utalhat a bor színére is (de még az is lehet , hogy a cukortartalom növelése érdekében egyes tájakon szalmán aszalták a szőlőt, így készítve belőle édes bort).

 

Érvényes hasonnevei

  • Horvátország: Moslavac Bijeli,
  • Ausztriában: Mosler,
  • Szlovénia, Horvátország északi része: Šipon,
  • Erdélyben: Som(szőlő)
  • Németország: Zapfner.
  • Idehaza is számos elnevezéssel hivatkoznak rá régi forrásokban: "Fertő-vidékén: Zapfner; Somlyó vidékén: Szigeti; a Királyhágón túl: Som; Beregszász vidékén: Gőrény; Mező-Kászony vidékén: Demjén; Nagy-Szőllős vidékén: Bihari Boros, Smiger; Baranyában: Erősimi, Silinger; Balatonmelléken: Szigeti; Pécs vidékén: Kéknyelű; némely vidéken: Gemeiner, Zöldszőlő."

 

Nem érvényes hasonnevei
DNS-alapú kutatásokkal megcáfolva:

  • Savoj (Franciaország): Altesse,
  • Románia: Grasă de Cotnari,
  • Horvátországi Korčula szigetén: Pošip Bijeli,
  • Bosznia-Herzegovinában: Žilavka.
  • Észak-Olaszország: Sauvignonasse, Tocai Friulano.

 

Magyarországon a harmadik legelterjedtebb fehér fajta
 

(Összesített negyedik). Főleg Tokaj-hegyalján és Somlón játszik fontos szerepet. Aszúsodásra való hajlama predesztinálta egyedi sikerekre, de savat adó fajtaként sokfelé telepítették a filoxéravész előtt. Ezt követően számos borvidékünkről teljesen eltűnt. Ma újra kezd megjelenni több országrészben.
 

 

Előfordulása
 

Összesen nagyjából 4000 ha-on termesztik a világon
Ennek 97%-a Magyarországon van.
Közel 70%-a pedig Tokaj-Hegyalján.
 
Olaszliszka