Furmint legendák

Rögtön egy fájdalmas, de annál izgalmasabb ténnyel kell megbarátkoznunk: a furmint pontos eredete sajnos balladai homályba vész. Az elmúlt évek ugyan hoztak tudományosan megalapozott eredményeket, ám a rengeteg legenda és tévhit - grófok, királyok és királynők szereplésével - mind-mind alátámasztani látszanak számos tényt. Egyrészt a furmint jelentős termesztési értékkel bíró, ősi fajta, hisz már évszázadokkal ezelőtt Európa számos bortermelő nemzetéig „elvándorolt”. Igen sok szinonim elnevezéssel találkozunk külföldön, igaz ezek leginkább Közép-Európában nyertek genetikai igazolást.

Morfológiai megjelenése balkáni (pontusi) eredetre utal, ám a rendkívül változatos és genetikailag töredezett fajta eredetének felderítését nagyban nehezíti, hogy mindmáig sokféle változata van jelen (akár sötét bogyójú mutációival is találkozhatunk öreg telepítésekben). Régi ültetvényekben vegyesen ültették, így szigetszerűen fordulnak elő változatai. Ám a legfrissebb kutatások és az elterjedés, illetve a leggazdagabb morfológiai változatosság epicentruma alapján mégis arra lehet következtetni, hogy a furmint fajta a Tokaji Borvidéken született, itt vonták termesztésbe évszázadokkal ezelőtt, ahol a Tokaji Aszúból is nemzetközi siker lett.

Következzenek a legendák és tudományos tények:

EREDETTÖRTÉNETEK

  • I. legenda: a fajta XII. században érte el Tokajt, II. István király által behozott olasz telepeseknek köszönhetően, vagy az 1250-es években Lazio tartomány Formia (Formianum) városából jövő telepesek révén. Az elmélet már csak amiatt is sántít, mert a Furmintot soha nem jegyezték le Itáliában, ahogy genetikai kapcsolatot sem bizonyítottak más olasz fajtával. (A „fiore dei monti “ - magyarul “a hegyek virága” – néveredet is tévedés lehet.)
  • II. legenda: egy másik história a hétéves háborúban játszódik (1756-63). Egy bizonyos Collio in Friuli játssza benne a főszerepet, akit Forment-nek (= olasz búza) becéztek szőke szakálla után. Mária Teréziától kapott grófi címet a legenda értelmében, s miután Tokajban letelepedett, hazájából elhozta a furmint szőlőfajtát. Sajnos, ez a kedves történet is egyszerűen cáfolható, hisz a Furmintot Magyarországon sokkal korábban említik írásos emlékek.

 

DE MI LEHET A TELJES IGAZSÁG...?

  • Az a helyzet, hogy máig nem tudjuk pontosan. Annyi bizonyos, hogy ma négy, már a termesztésből kivont típusát különböztetik meg Hegyalján a furmintnak: fehér, lazafürtű, piros és változó. A DNS mintázat mindegyiknél egyező. Ez a fajta genetikai változatosság valóban arra utal, hogy a furmint a Tokaji Borvidékről ered. Ahogy ezt támasztja alá az a tény is, hogy a rokonsági kapcsolatokat célzó DNS-vizsgálatok több szülő-testvér kapcsolatra is rámutattak.

A furmint eredettörténetében kulcsszerepe van egy igen ősi, Gouais blanc nevű szőlőfajtának. A furmint szülője és utódja is lehet. Valószínűbb, hogy a furmint a Gouais blanc egyenes ági leszármazottja. A Gouais blanc Észak-Kelet Franciaországtól Dél-Nyugat Németországig terjedő területről származik. A középkorban Európa-szerte termesztették. Németországban és Ausztriában Heunisch, Svájcban Gwäss, Olaszországban Liseiret és Magyarországon hajnos néven bukkanhatunk írásos nyomára. A Gouais blanc erőteljes savait kóstolva éppenséggel lehetséges, hogy tőle származik a mi furmintunk. A másik, valószínűleg egykori magyar/hegyaljai szülőfajta nevére viszont sajnos máig nem derült fény... Ha pedig a filoxéravésszel eltűnt, talán nem is találjuk már meg soha.


Gouais Blanc, Geisenheim

TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK:

  • Gouais blanc közel 80 nyugat-európai szőlőfajta szülője, köztük a Chardonnay-é, a Riesling-é, a Gamay-é és a kékfrankosé is, melyek tehát mind a furmint féltestvérei.
  • furmint legelső említése 1611-ből, egy református iratból származik, s az Erdőbénye melletti Gyepű-völgyhöz köthető: „A Predikátorsághoz vagyon három szőlő. Egyik Bakfű szőlő, másik Furmint szőlő a Giopu völgyön, harmadik Hosszú szőlő.”
  • hárslevelű 1744-es tokaji említése sokkal későbbi, mint a furminté. Sőt a DNS-kutatások alapján kimutatható, hogy a hárslevelű nem más, mint a furmint egyenes ági leszármazottja. A másik szülőt nem ismerjük, és valószínűleg már el is tűnt.

    Hárslevelű
  • A mostanában Svájcban megtalált fajta, a Plantscher is a furmint kereszteződése révén jött létre (vagyis a hárslevelű féltestvére), s a svájci Vaud és Valais tartományok teraszain felfedezett szőlőfajta Magyarországról származik. Valais tartományban a magyar telepesek jelenlétét a történelem folyamán is dokumentálták Val d’Anniviers-ben és Saint-Maurice közelében is. Réges-régen ezek a magyar telepesek hurcolhatták a Plantscher-t Svájcba. E fajták elődei mára kihaltak, de régi tokaji szőlőkben nem kizárt, hogy még megtaláljuk őket. (A Merlot hasonló módon a Cabernet franc és egy elfeledett fajta természetes kereszteződésével alakult ki, utóbbinak csupán öt példánya maradt ránk a francia Charente-ben. A fajta a „Magdeleine Noire des Charentes” nevet kapta.)